Magas rangú elismerésben részesült a Szent Imre 1000 éve kiállítás - beszámoló

2008. 10. 08. |

A Magyar Tudományos Akadémia székházának harmadik emelén, a Képtár kupolatermében, Johann Endernek az Akadémia allegóráját ábrázoló festménye alatt Galavics Géza akadémikus, a Művészettörténeti Bizottság elnöke Lővei Pál alelnökkel együtt adta át az Opus Mirabile 2007 díjakat. A művészettörténészekből álló akadémiai testület 1994 óta minden évben titkos szavazással választja meg az előző év legjobb tudományos tanulmányát és kiállítását. 2006-tól kezdődően már nem csak a legelső, hanem az első három legtöbb szavazatot elnyerő alkotást jutalmazzák.

2007-ben Bubryák Orsolya a Művészettörténeti Kutatóintézet munkatársának Szent István szarkofágról szóló, annak kutatástörténetét új megvilágításba helyező, nagyívű tanulmánya, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársának Buzási Enikőnek izgalmas, a Batthyány család 17. századi Mátyás-kultuszáról szóló dolgozata és a Szépművészeti Múzeumból Orosz Mártonnak, a Közép-Kelet-európai avantgarde műgyűjtést feldolgozó hiánypótló munkája nyerte el a bizottság rangos díját.

A tudományos igényű katalógussal készülő kiállítások közül a Magyar Nemzeti Galéria Vaszary János gyűjteményes kiállítása, Gergely Mariann és Plesznivy Edit rendezésében; az Iparművészeti Múzeum Oszmán-török szőnyegek tárlata, Pásztor Emese munkája; a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum Szent Imre 1000 éve kiállítása, melynek kurátora Smohay András volt, s Kerny Terézia szerkesztette a katalógusát, valamint Hessky Orsolya és Róka Enikő rendezte Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” című tárlat a Magyar Nemzeti Galériában bizonyult a tavalyi esztendő legjobbjának.

Galavics Géza elnöki expozéjában kitért a múzeumok új szerepének elemzésére a megváltozott globális kulturpolitikai környezetben. A művészettörténeti tudományos eredmények a közönség egyre szélesedő rétegeihez a múzeumok kiállításain keresztül jutnak el, ami nagy felelősséggel ruházza fel a múzeumokban dolgozó szakembereket. Nagy a kísértés, azonban manapság, hogy ezt az eszközt a politika saját reprezentációs céljai szolgálatába állítsa. S ezt meg is teszi. Általánosságban elmondható azonban, hogy a múzeumok szellemi műhelyeiben kialakuló kiállítási ötletek megvalósítása frissebb, izgalmasabb, mint a politikai megrendelésre készült tárlatok. Az akadémikus örvendetesnek tartotta, hogy a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum a nagy országos intézmények színvonalán képes kiállítást rendezni, ami új és üdítő színfolt a magyar kulturális palettán. Végül személyesen köszöntötte az ünnepségen jelenlévő Bereczky Lorándot a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatóját, az Iparművészeti Múzeum kollektíváját és a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum fenntartóját, Spányi Antal megyés püspököt.

A Szent Imre 1000 éve kiállítást Kovács Péter művészettörténész, nyugalmazott megyei múzeumigazgató méltatta. Személyes hangvételű laudációjának kezdetén az Egyházmegyei Múzeum első igazgatójánál, Kuthy István kanonoknál tett varázsos hangulatú látogatásit idézte. A szocializmus hosszú évtizedei után újjáéledő múzeum, legnagyobb vállalkozása a Szent Imre 1000 éve kiállítás volt. Méltatásában kitért a kiállítás alkotóinak nehéz helyzetére, amibe a szent személyéről ránk maradt kevés adat és emlék okán kerültek. Ezért lehetett a kiállítás legnagyobb érdeme, hogy sikerült rengeteg Szent Imre személyével, tiszteletével kapcsolatba hozható és napjainkig bezárólag egy évezredet átfogó műalkotást összegyűjetni határainkon innen és túlról egyaránt. A kiállítás alkotói közül a kurátor mellett kiemelve méltatta az elegáns, méltó és invenciózus látványt létrehozó Fákó Árpád és Zalavári Tibor alkotópárost, valamint a szakmai tanácsadó stábot Kerny Teréziát, Mózessy Gergelyt és Szilárdfy Zoltánt, akinek a kiállítás ötletét és inspirációját is köszönhetjük. A Kerny Terézia szerkesztette katalógus, pedig olyan eddig teljesen figyelmen kívül hagyott alkotások tucatjait tartalmazza, melyekről itt szerezhetnek először tudomást az érdeklődő olvasók. A magas színvonalú tudományos munka láthatatlan, és sokszor hálátlan háttérmunkáját a bibliográfiai adatgyűjtést Illés Eszter és Smohay Péter végezte, a munkára vonatkozó dicséret őket is illeti.

Kovács Péter laudációját köszönettel zárta, melyet az egész vállalkozás megbízójának, a nagylelkű mecénásként is tevékenykedő Spányi Antal megyés püspöknek címzett. Püspök atya székesfehérvári tevékenységében világosan kirajzolódik, hogy a hitéleti szolgálat mellett, Isten nagyobb dicsőségére kötelességének érzi a kultúra, a tudomány és a művészet támogatását – zárta köszöntését a művészettörténész.

- SA -