Karitász konferencia - beszámoló

2021. 05. 26. | | 2021. 05. 28.

2021.05.26. - A Katolikus Egyház szociális tevékenységéről rendeztek konferenciát május 26-án az esztergomi Szent Adalbert Központban. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítő programjaihoz kapcsolódó rendezvény előadói az Egyház karitatív szolgálatának történetét, teológiáját, küldetését, széles körű tevékenységét, jelentőségét, a szociális ellátórendszerben betöltött szerepét mutatták be.

A nemzetközi tanácskozást a Katolikus Karitász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Vallás és Biztonság Kutatóműhelye, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Az Igazságos Háborútól a Béke Filozófiájáig Kutatócsoportja szervezte. A tanácskozás külföldi előadói online jelentkeztek be.

A konferenciát Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek nyitotta meg. Peter Turkson bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításának Dikasztériuma prefektusa Krisztus szeretete sürget minket című előadása után, Klaus Baumann, az Albert Ludwig Egyetem professzora a Karitász teológiájáról beszélt, majd Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára Szegénygondozás az Egyház történetében címmel tartott előadást. Ujházi Lóránd, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa az Egyház hármas – megszentelő, tanító és kormányzó – küldetésének a karitatív szeretet szolgálatában betöltött szerepéről szólt. 

Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Katolikus Karitász elnöke a magyar Katolikus Karitász működési kereteiről és súlyponti területeiről beszélt. Prohászka Ottokár püspök mondta egyszer, hogy a szeretet folytonosan kész segíteni.

A 19. században bekövetkező gazdasági és társadalmi változásokra válaszolva jöttek létre a karitászszervezetek. Magyarországon már 1914-ben volt egy segélyakció, a magyar Katolikus Egyház szervezett karitatív intézménye 1931-ben jött létre, Serédi Jusztinián hercegprímás ekkor nevezte ki a Szent Erzsébet Karitász Központ vezetőjévé Mihalovics Zsigmondot. A második világháború után sokáig nem működhetett, majd a rendszerváltás után, 1991-ben újjáalakult a Katolikus Karitász, bekapcsolódva a Caritas Internationalisba. „A Katolikus Karitász egyházi jogi személyiségű közcélú humanitárius szervezet, amely korra, nemre, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül segíti a rászorulókat szociális intézmények fenntartása és különböző segélyprogramok, akciók útján.”

Az MKPK égisze alatt működő Katolikus Karitász minden eszközével a felebaráti szeretet előmozdításán dolgozik. Munkája során a különféle kommunikációs eszközöket is igénybe veszi. „Tevékenységét a fenntartható fejlődés, a szegénység minden formájának felszámolása, a jogokhoz való egyenlő hozzáférhetőség biztosítása, a globális szolidaritás építése, a szükséget szenvedők érdekképviselete jegyében végzi.” Kiemelt feladatának tekinti a mélyszegénységben élők és a kisebbségek megsegítését, a fogyatékkal élők támogatását, a roma közösség felzárkóztatását. Logisztikai központjai révén lehetősége van egy esetleges természeti katasztrófa esetén a gyors segítség biztosítására. Önkénteseinél a képzés mellett a lelki feltöltődésre is nagy hangsúlyt helyez.

Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár az egyházak és a Kormány együttműködéséről szólva rámutatott, hogy a Karitatív Tanács szervezeteinek nagy része egyházi működtetésű. Aloysius John, a Caritas Internationalis főtitkára a nemzetközi Karitász távlatairól szólva elmondta, az igazi szolgálatot a szeretet szüli, a caritas pedig az isteni szeretetben gyökerezik. Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője a karitativitás keresztény módozatairól beszélt Ferenc pápa Fratelli tutti kezdetű enciklikájának fényében. Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettese a Magyar Katolikus Egyházhoz kapcsolódó szociális és humanitárius tevékenységekről tartott előadást. Tadeusz Kamiński egyetemi docens az egyházi szociális szolgáltatások struktúrájáról beszélt. Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár a Magyar Katolikus Egyház szociális ellátórendszerben vállalt szerepéről tartott előadást. Padányi József vezérőrnagy, az NKE rektorhelyettese A civil-katonai együttműködés jelentősége az egyházak vonatkozásában című előadásában rámutatott, hogy a tábori lelkészi szolgálatok fontos szerepet játszanak a katonai egységek életében.

A konferencia végén párhuzamos kerekasztal-beszélgetésekre került sor. A humanitárius és szociális szekció a segítségnyújtás lehetőségeit vitatta meg, míg a karitásztudományi kerekasztal az egyházi szociális munka jogi, etikai és oktatási vonatkozásairól tanácskozott. Az egészségügyi csoport résztvevői a karitatív misszió jelentőségét vitatták meg. A konferenciát Écsy Gábor, a Katolikus Karitász igazgatója zárta.

Forrás és teljes cikk: Magyar Kurír