Ökumenikus imahét 2016 második nap - beszámoló

2016. 01. 19. |

| 2016. 01. 19.

2015.01.18. - Az ökumenikus imanyolcad második napján, a Budai Úti Református templomban gyűltek össze a város keresztény felekezeteinek hívei közös istentiszteletre, hogy lelkipásztoraik vezetésével az egységért imádkozzanak. Az est igehirdetője, Tornyai Gábor plébános volt.

A fehérvári imaest kezdetén a feloldozás után békejobbot nyújtottak egymásnak a különböző közösségek tagjai, majd a gyülekezetek képviselői olvastak fel igehelyeket a Bibliából az egyetértés erősítésére. Az imaalkalmon a Csomasz-Tóth Kálmán kórus szolgált Dóczi István karnagy vezényletével. Orgonán kísért ifj. Szabó Balázs kántor.

A krisztushívők egységéért tartott imahét közös vezérfonalát összeállító lettországi keresztények az evangélium örömhírének terjesztését választották témául erre az estére, hogy megéljék Izajás próféciáját: „Az én Uramnak, az Úrnak lelke nyugszik rajtam, mert felkent engem az Úr. Elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek.”

Az igehirdető Tornyai Gábor plébános, az „elhívatottan az öröm hirdetésére” gondolathoz kapcsolódóan először arról beszélt, mit jelent az igazi öröm. „Sokszor vádolnak minket, keresztényeket azzal, hogy az istentisztelet vagy a szentmise után komor arccal megyünk haza. Nem látszik rajtunk semmi öröm. A médiában bemutatott szabad keresztény gyülekezetekben pedig mennyi önfeledt vidámság van. Valóban a jó hangulat a cél? Vagy az örömnek van egy sokkal reálisabb kiindulási pontja, ami közel áll a Szentíráshoz is?” - tette fel a kérdést a plébános, majd példának hozta Guardininek a XX. századi katolikus világnézet legjelentősebb német képviselőjének gondolatát. A misének kiegyensúlyozottságot, rendet és békét kell sugároznia, hogy aki szomorú az megvigasztalódjon, aki hiányt szenved, vagy fájdalmat hordoz, megtapasztalja Isten együttérző jelenlétét.

„Kereszténységünk nagy kísértése, hogy a jó hangulatban keressük a mércét. Sőt sokak számára a test vágyainak kielégítése jelenti az örömöt vagy látszólagos öröm kedvéért megpróbálják kizárni életükből a negatívat, a rosszat. Pedig az igazi öröm a jó befogadása és megélése. Hogy ki tudjam mondani, szeretve vagyok.” - mondta a plébános. Öröm az a bizonyosság, hogy Isten ott van a mindennapi életemben. Kereszténységünk jó értelemben vett művészet. Mert meglátjuk a hétköznapiban az igazit, amikor a szép, felemeli a lelkünket. Mi Jézus örömhíre, mit adott át nekünk? „Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg az én szeretetemben!” ... „Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljes legyen.” (Jn. 15,9-12) Minket arra hívott el tehát Isten, hogy örömhirdetők legyünk. Jézus azt mondja, „Effeta!”. Azaz „Nyílj meg!”. Halld meg, lásd és lépj közelebb hozzám, hogy tovább tudd adni az örömhírt. Ez nemcsak a papnak, a lelkésznek, a prédikátornak feladata. Ez mindannyiunk küldetése!” - fejezte beszédét a plébános.

Az igehirdetés után, a közösen elmondott imák következtek. A baptista, az evangélikus, a református és a katolikus lelkipásztorok megáldották a híveket és megköszönték minden közösség nevében Isten elhívását, a keresztény küldetésre.

Berta Kata
Fényképeket készítette dr. Berta Gábor
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata