A Kulturális Örökség Napjai keretében mutatták be a megújult Püspöki Palota magánkápolnáját - beszámoló

2026. 09. 21. | | 2026. 09. 21.

A Kulturális Örökség Napjai keretében mutatták be a megújult Püspöki Palota magánkápolnáját Székesfehérváron

2026.09.21. – A Kulturális Örökség Napjai 2026 országos programja keretében első alkalommal láthatta a nagyközönség a Székesfehérvári Püspöki Palota nemrégiben megújult püspöki magánkápolnáját. Mintegy kétszázan vehettek részt a különleges vezetésen, amely a Palota udvarán kezdődött. Spányi Antal megyéspüspök a kápolnával kapcsolatosan személyes gondolatait osztotta meg a hallgatósággal. A csoportokat Smohay András múzeumigazgató, művészettörténész vezette körbe.

A főpásztor az egyházmegye nagy püspökegyéniségeire emlékezett vissza, akik a kápolnában erőt merítettek küldetésükhöz, sokszor szenvedéseikhez is. A falak máig őrzik történetüket. A Püspöki Palotát több mint 200 évvel ezelőtt építették föl, és tulajdonképpen azóta, amióta ez a palota létezik, és a püspökök innen irányítják az egyházmegyét, tehát gyakorlatilag történelmünk, egyházmegyei történelmünk kezdetétől ez a hely mindig az Istennel való találkozás helye volt. Megindító arra gondolni, hogy az összes püspök elődöm itt, a Székesfehérvári Egyházmegyében naponta ezen a helyen imádkozott. Itt gondolták végig döntéseiket, itt kérték a Jóisten kegyelmét, segítségét. Itt imádkoztak az egész egyházmegyéért és az egyházmegye híveiért” – kezdte gondolatait a püspök. Külön megemlítette Prohászka Ottokár püspök imádságos lelkületét, és megemlékezett Shvoy Lajost püspök aranymiséjéről, amit két ÁVO-s jelenlétében kellett bemutatnia, akik újságot olvastak, és cigarettáztak a liturgia alatt. „Ezért ez a kápolna nemcsak egy történelmi hely, hanem egy megrendítő hely. De ezen túl nyilvánvalóan az én személyemet illetően az én számomra is ez az a hely, ahol az Istennel tudok találkozni” – mondta el a püspök, majd reményét fejezte ki, hogy a látogatók a kápolnában megélt pillanatokból, a látottakból, „ebből az ajándékból tudnak valamit elvinni magukkal, ami az életüket, a mindennapjaikat tudja békésebbé, szebbé és derűsebbé tenni”.

A séta a Püspöki Palota történetének bemutatásával kezdődött, majd a kápolna különleges történetét, a helyreállítás viszontagságait is megismerhették az érdeklődők, hogy megcsodálják a legmodernebb technikával helyreállított, eredeti pompájában látható magánkápolnát. Smohay András múzeumigazgató, művészettörténész érdekfeszítő előadásában elmondta, a tavalyi év végén sikerült hosszú előkészítés és hosszan tartó munka után a kápolnát restaurálni. Története a felújítás kapcsán tisztázódott. „1892-ben festette ki Storno Ferenc Steiner Fülöp püspök megbízására, egy nagyon érdekes ikonográfia programmal. Szűz Máriáról szól az ábrázolások java része, és van itt az ábrázolások között egy talán furcsának ható példa is. Mária, mint a hajótöröttek csillaga szerepel. És nagyon pontosan értettük, hogy ez miért van. És történeti kutatásokból kiderült, hogy Steiner Fülöp püspök, amikor átvette a székesfehérvári püspökséget, akkor rengeteg problémával szembesült, többek között ez az épület is az összedőlés határán volt, mert a tetőszerkezet tönkrement. A püspöki nyaralóval is voltak problémák, és a cselédeknek a lakhatásával is voltak problémák, és minderre nem volt elegendő az egyházmegye anyagi forrása. Tehát szegény püspök hajótöröttnek érezhette magát, amikor megérkezett Sopronból ide Székesfehérvárra, és hát egyetlen reménye volt arra, hogy ebből a nehéz helyzetből ki tudjon lábalni, Szűz Mária, akihez imádkozott, és akinek a tiszteletére ezt a kápolnát létrehozta” – mesélte a számos érdekesség mellett Smohay András művészettörténész.

A Kulturális Örökség Napjai kiváló alkalom arra, hogy azokat az épített örökségeket, kincseket, különleges értékeket bemutassák a nagyközönségnek, amelyek az év többi napján ritkán látogathatók.

Hamarosan képes beszámoló is látható ezen az oldalon.

Berta Kata
Kép: archív
Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió, Körtvélyes Tivadar