Erdélyi Zsuzsanna néprajztudósra emlékeznek - beszámoló

2021. 06. 04. | | 2021. 06. 24.

A Segítő Mária ott van a mi életünkben – Erdélyi Zsuzsanna néprajztudósra előadássorozattal emlékeznek Székesfehérváron

2021.06.04. – A 100 éve született Erdélyi Zsuzsanna néprajztudós tiszteletére indult előadássorozat Székesfehérváron, a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. A nyitó rendezvényen egy jelentős gyűjtemény bemutatására került sor. A Mária anya – Mária anyánk című monumentális kötet a magyar népi Mária-költészet által mutatja be Mária alakját, a tudós gyűjtése alapján.

Vakler Anna zenepedagógus, projektvezető, az est házigazdája emlékezett először a 2015-ben elhunyt Erdélyi Zsuzsannára, a magyar szakrális néprajz egyik legkiemelkedőbb kutatójára. Mint elmondta: a Szűz Máriáról szóló népi imádságok gyűjteményét, a Mária-költészet írott és szóbeli emlékeit 1959 és 1985 között gyűjtötte a tudósasszony, az egész magyar nyelvterületen. Ám az országos és határon túl kiterjedő gyűjtő- és lejegyző munkájának gyümölcsét egyéb felkérései, majd halála miatt már nem tudta kötetben megjelentetni. A gyűjtemény végül Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész gondozásában, az MMA és a Szent István Társulat kiadásában jelent meg. Az énekek tartalmi motívumainak képzőművészeti párhuzamait Havas Gyöngyvér művészettörténész kutatásaként klasszikus és népi Mária-ábrázolások illusztrálják. Az ötszáznál is több népének, ballada és parasztbibliai történet a mennyei édesanya földi életének időrendjében tárul az olvasók elé, akik az előénekesek autentikus előadásában meg is hallgathatják a Mária-énekeket. „Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató volt, de ugyanakkor mély hittel élő ember is. Egész életében egy gondoskodó, egy rendkívüli anya, rendkívüli barát és rendkívüli tudós volt, akinek az életművében nagyon jelentős helyet foglalt el a Mária-tisztelet kutatása. Ez a kötet kifejezetten a Mária-tisztelet szöveges emlékeit foglalja össze, Mária életének állomásain keresztül. Olyan a szerkezete, hogy végig tudjuk kísérni nemcsak egy nő, egy anya, egy Istenanya, Istenszülő életét, hanem át tudjuk élni mindazokat az örömöket és fájdalmakat, mindazokat a feladatokat, amellyel bárki találkozhat az élete során. Erdélyi Zsuzsanna mély hittel tudta és közvetítette, akár az egyetemi óráin a diákjai felé, hogy egy nőnek, egy lánynak a hivatásán kívül egy olyan belső hívása is van, amelyet az életében ki kell teljesítenie. És ehhez nincs jobb, nincs méltóbb, nincs, akihez jobban fordulhatnánk az imákon és a dalokon keresztül, mint Mária.” Vakler Anna arról is beszélt, nem véletlen, hogy a Nemzeti Összetartozás napján került bemutatásra a kötet, és éppen Szent István országában, abban a városban, ahol a király Máriának ajánlotta országát, amely által ezer éven át védelmet nyert hazánk. „Ezzel azt szeretnénk közvetíteni, hogy bármiféle nehézség is jön az életünkbe, – mint például az elmúlt másfél évben a pandémia alatt, – mi akkor is tudunk erőt meríteni a hitünkből, de egymásból, a kapcsolatainkból is, amelyek túlmutatnak az országhatárokon, és mindörökre összekötik azokat, akik magyarságukat meg kívánják őrizni. Szeretnénk körbejárni a Mária-tiszteletet minden oldalról, betekintést nyújtani a Mária-ikonográfiába, amelynek célja nem egyszerűen egy művelődéstörténeti felzárkóztatás, hanem egyfajta muníció a ma emberének ahhoz, hogy a szövegek és ábrázolások megértésén túl, képes legyen ő maga is Máriához fordulni. És Mária várja ezt az odafordulást, mert a Segítő Mária ott van a mi életünkben. Azt gondolom, hogy talán, ha felidézzük akár képekkel, videófelvételekkel, hanganyagokkal a régieket, amint elmélyülten imádkoznak vagy énekelnek, ezzel egy olyan nyugodtságot, bizalmat és reményt közvetítenek nekünk, amelyet minden pillanatban mi is átélhetünk. Talán ez segít mindannyiunknak, hogy újra bizalmat nyerjünk a hitünkből. Kellenek a szavak akkor is, ha a szó nélkül belső imával, átélt érzelemmel viszonyulunk hozzá és imádkozunk. De ugyanakkor kellenek ezek a szavak, amelyek a múltból üzennek. Olyan gyönyörű költészettel megírt, kigondolt, átélt szavak ezek, amelyeket ma is, hogyha a gondolatainkba helyezzük vagy a szánkba vesszük, ha énekelünk, akkor méltó és jó utunk lehet Mária felé.”

A könyvben közölt Mária-énekek Németh István népzenegyűjtő, hangmérnök szerkesztésében CD-ROM-on is megtalálhatók. A gyűjtő által 209 Mária-éneket hallgathatunk meg, az előénekesek autentikus hangján. „Zsuzsa néni magával ragadta az embereket, diktálta a tempót. Voltam vele közösen gyűjteni. Nálam 30 évvel idősebb volt, és lihegtem, hogy vele együtt lépést tudjak tartani aznap. Elképesztő energiával rendelkezett, és pillanatok alatt megértette, meggyőzte az embereket arról, hogy nagyon fontos, amit tesznek. Mélységesen megélt vallásossága volt, másrészt a magyar nép kultúrája iránti elhivatottsága, hogy mindazt megmentse, amit még lehet a 20. században, követve nagyapjának a példáját.”

A népi kultúrában fellelhető Kárpát-medencei Mária-tiszteletről beszélt az est vendége, Spányi Antal püspök. „Mária minden keresztény ember szívéhez közel álló személy. Őt a keresztények Égi Anyjuknak, az ég felé vezető úton oltalmazójuknak, védelmezőjüknek tekintették. Így tettek a magyarok is. A magyarság mindig is „máriás” nép volt. Érmeinkre, zászlainkra Mária képét verették a királyok, hímezték az asszonyok. A templomainkhoz hozzátartozik a Szűzanya- szobor, a Szűzanya-oltár, de tele van az ország Szűzanya-kegyhelyekkel. Fontos, hogy ezt az érzést mi magunk is őrizzük, és magunk is át tudjuk adni a következő nemzedékeknek. Így kell Máriát megtalálnunk az életünkben. Ismerjük fel, fedezzük fel, és a régiek szeretetével, de a mai szívünkkel, a mai lelkünkkel, a mai életérzésünkkel próbáljuk meg szeretni őt.” A főpásztor arról is beszélt, a katolikus tanítás szerint Márián keresztül Jézushoz jutunk, az elmúlt ezer évben is nagy szükségünk volt az Ő közbenjárására. „Fontos, hogy értő lélekkel, értő gondolatokkal és nyitott szívvel szeressük a Boldogságos Szűz Máriát. Amikor a Máriát idéző érzelmeket és gondolatokat megtaláljuk ebben a könyvben, az bennünket is erősít és közösségeinket is. Hogy együtt tudjunk tenni és Isten akaratát megvalósítani, hogy az Ő országa megvalósuljon közöttünk.”

A rendezvényen a szerzők, szerkesztők mellett megjelent Petrás Mária népdalénekes is.

 Berta Kata
Fényképeket készítette Simon Erika
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata