Beszámoló az OEMT szakmai találkozójáról - beszámoló

2022. 03. 23. | | 2022. 03. 27.

2022.03.23. - Az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanács (OEMT) tagjai, valamint az egyházi gyűjtemények munkatársai szakmai találkozón vettek részt, melynek során Bodajkra és Székesfehérvárra látogattak.

A szakmai napot szentmise indította a bodajki Segítő Szűz Mária-kegytemplomban, melynek az OEMT elnöke, Bábel Balázs érsek volt a főcelebránsa és szónoka. Mellette Varga Lajos az OEMT titkára és Spányi Antal megyéspüspök, valamint a rendezvényen részt vevő paptestvérek és a helyi lelkipásztorok szolgáltak az oltárnál. Beszédében az érsek a művészi alkotások fontosságára hívta fel a figyelmet. Bár korszakonként újra és újra felmerül a képtisztelet-képrombolás kérdése, a teológia beszél az ember Istenképiségéről, sőt az Isten szépségéről. A szépre szüksége van az embernek. Az érsek Ferenc pápát idézte, aki pár héttel ezelőtt, művészekkel való találkozóján kifejezte, hogy az egyháznak fontos küldetése a műalkotások létrehozása és azok megőrzése.

A szentmisét követően az elmúlt években felújított bodajki kegyhelyet mutatták be a helyi lelkipásztorok, Mórocz Tamás és Oravecki Attila. A templom előtt a Magyar Szent Család (Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre) csónakból kilépő szoborcsoportja, Pintér Balázs szobrászművész 2016-ban felállított műve, fogadja az ide látogatókat, utalva a kegyhely legendájára. A 2010-ben kezdődött felújítás során, a kapucinus rend által emelt, 1742-ben felszentelt templom kívül és belül megújult. Az oltárokon és a feltárt falszakaszokon a barokk kori állapotot állították vissza. A templom kegyképe az a Segítő Szűz Mária ábrázolás, melynek egy változata a kapucinusok passaui templomában is nagy tiszteletben áll, és amelynek eredetijét, a ma Innsbruckban őrzött képet, Lucas Cranach festette. A kegyképet a kapucinusok már bodajki megtelepedésük után pár évvel, a templom helyén akkor állott kápolnában elhelyezték.

A volt kapucinus rendház folyosóján és az oratóriumban elhelyezett tárlókba rendezett kis kiállításon tekinthetők meg a kegyhely történetét bemutató, valamint az itteni gyógyulásokhoz kötődő votív tárgyak, offerek. Jelenleg itt látható, időszaki kiállításként a magyar koronázási jelvények másolata is. Az elmúlt években zajlott munkálatok során a templom orgonája is felújításra került, 26 regisztere lehetőséget nyújt művészi előadásokra is. Szerencsésen megőrződött a templom liturgikus kottaanyaga is, egészen az 1700-as évek elejétől. A templom szentélye alatt már a kapucinusok is kriptát alakítottak ki, mely most átalakítva, urnatemetőként szolgál.

A templom melletti terület is rendezésre került, tágas, füves tér és kényelmes kiszolgáló helyiségek állnak a vendégek rendelkezésére. Immár állandó, krómacélból készült, baldachinnal fedett külső oltár szolgál a zarándoklatok alkalmával a szentmise bemutatására. A szentkút környékét is teljes körűen felújították az elmúlt években. Meleg vizű forrása ugyan a környékbeli bányák tevékenysége miatt hosszú időre elapadt, de remélhető, hogy pár év múlva újra felbuzog. Az 1904-ben felállított, két világháborút is szerencsésen átvészelt Zsolnay-kerámia Magyarok Nagyasszonya-szobor ma is a kút fölött áll, jelezve évszázadok zarándokainak hitét és háláját.

Miután a szakmai nap résztvevői lelki, szellemi és testi táplálékkal is töltekeztek Bodajkon, Székesfehérvárra indultak tovább, ahol a Magyar Szent Család zarándokút további állomásait tekintették meg vezetéssel. Az Egyházmegyei Múzeumban Pásztor Katalin művészettörténész, a Püspöki Palotában Mózessy Gergely, az egyházmegye levéltárának vezetője, a tavaly átadott Egyházmegyei Látogatóközpontban Smohay András, a múzeum igazgatója kalauzolta körbe a vendégeket.

Ezután a szakemberek a még részben felállványozott székesegyházat tekintették meg, ahol két rövid beszámolót hallgathattak az elmúlt években ott folyó restaurálási munkálatokról. Smohay András felelevenítette, hogy a templom felújítását egy váratlan esemény indította el: 2014-ben a templom párkányzatából egy jelentős méretű darab lezuhant és a tető beázott. Ennek gyors kijavítását követően kezdődtek meg a tervezett helyreállítási munkák, melynek során, 2016 és 2018 közötti régészeti feltárásra is sor került. A komplex, több éven át tartó, sok szakembert igénylő munka gördülékeny lebonyolítása céljából kialakítottak egy egységes kódrendszert, és adatbázist, melyben az értékleltárból kiindulva vitték fel az egyes műalkotásokat és rögzítették az egyes munkafolyamatokat a talajradaros vizsgálattól a restaurálási dokumentációig.

A mai székesegyház legkorábbi elődje egy, a 13. században emelt centrális templom, mely a mai épület nyugati (délnyugati) oldalánál állt, és amelyet később több fázisban bővítettek kelet (északkelet) felé. Ennek emléke a két középkori eredetű torony, mely ma is szerves része az épületnek. A mai székesegyház, mely eredetileg plébániatemplomnak épült 1758-1768 között, barokk stílusú.

A templom festészeti alkotásainak restaurálásáról Jeszeniczky Ildikó festő-restaurátor művész tartott beszámolót. A freskókat Johann Cymbal készítette, aki Szent István király életéből vett jelenetekkel, illetve Szent Imre és Szent László alakjával díszítette az egyes boltszakaszokat Mint a szakember elmondta, a jelenlegi restaurálás előtt a 19. és a 20. században is szükség volt már a freskók helyreállítására, így az eredeti barokk alkotást már több réteg átfestés takarta. Annak, hogy a freskók ennyire rossz megtartásúak, az lehet az oka, hogy Cymbal vékony vakolatrétegre dolgozott, ami túl gyorsan száradt, és ezáltal nem tudott a pigment réteg megfelelően a vakolathoz kötődni. Néhány érdekesség is kiderült a barokk művész munkamódszeréről, például, hogy a mellékalakokhoz használt sablonokat, áttükrözve, többször is felhasználta a boltozaton. Illetve, hogy a karakteres arcok mögött feltehetően kortársak portréi rejtőznek. Azzal, hogy a korábbi restaurálások és átfestések nyomai most eltűnnek, Cymbal sokkal árnyaltabb és világosabb koloritú kifestése ragyoghat fel a székesegyházban.

A szakmai út résztvevői végül az állványokról közelről is megtekinthették a restaurálás közben a freskókat.

Nobilis Barbara