Az ember szeretetre van teremtve - Orvosmissziós lelkinap Székesfehérváron - beszámoló

2020. 10. 31. | | 2020. 11. 04.

Az ember szeretetre van teremtve – Orvosmissziós lelkinap Székesfehérváron

2020.10.31. – A Katolikus Karitász orvosmissziós csoportjának tartott lelki napot Spányi Antal püspök, karitászelnök Székesfehérváron, Écsy Gábor, a Karitász országos igazgatója és Vojcek László, a Karitász Orvosmissziójának vezetője felkérésére. A fehérvári találkozó hálaadó szentmisével kezdődött, amelyet a főpásztor Ugrits Tamás pasztorális helynökkel és György Alfréd, kamilliánus szerzetes, tartományi elöljáróval mutatott be a Szent Imre-templomban.

A megyés püspök beszédében Szent Pál Szeretethimnuszáról elmélkedett, melynek legfőbb üzenete, hogy az ember szeretetre van teremtve, és ezt akkor tapasztalja meg igazán, amikor a szeretet cselekedeteit viszi végbe. „Ez a világ, amelyben ma élünk, sokféleképpen értelmezi a szeretetet: honnan van, hogyan kell megélni, és miként lehet megmaradni benne? Mit jelent ez az életforma, amely valóban szeretetben telik? Nem könnyű szeretni, de nem is reménytelen, mert megváltottak vagyunk. A bűnből Isten kegyelme felemel, megerősít, új élettel ajándékoz meg, és meggyógyít a bűn okozta sebekből” – hangsúlyozta a főpásztor, majd arról beszélt, ahhoz, hogy megváltottságunkat meg tudjuk élni, életünket újjászervezni, és megújítani gondolkodásunkat, szükségünk van arra, hogy felfedezzük: Isten szeret bennünket. „Fel kell fedeznünk a világ szépségében és az eszmeiségnek, a gondolkodásnak isteni ragyogó gazdagságában, hogy Isten minden élethelyzetünkben, minden kapcsolatunkban szeret bennünket. A hit ajándékán keresztül, konkrétan, kézzelfoghatóan tudunk találkozni szeretetével. Ettől az isteni szeretettől elvarázsolva tehetjük azt a jót, amit elképzelt velünk, magunkat eszköznek adva Istennek, hogy általunk gyógyítson, segítsen, vigasztaló mosolyt, megértést adjon a rászorulónak. Ez segítsen bennünket Isten eszközeiként élni a világban, hogy továbbsugározzuk az Ő szeretetét másokra.” A hálaadó szentmise után a püspök a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban beszélt a missziós orvosoknak a krisztusi szeretetből fakadó odaadásról és áldozatvállalásról, amely valódi boldogságot jelent az ember életében.

A 72 tagú orvosmisszió 36 hétvégén, 23 településen végzett szűrést ez elmúlt 3 évben, nagyobb gyakorisággal a teljesen elszegényedett kárpátaljai településeken, de jártak Délvidéken és Erdélyben is. Eredeti céljuk a fogászati, szemészeti, mozgásszervi vizsgálatok elvégzése volt, elsősorban a gyermekeknél, de később az őket kísérő többszáz felnőtt átvizsgálására is sor került. A találkozón a Karitász orvosmissziójának vezetője, Vojcek László főorvos elmondta, a megvizsgált több mint 3 ezer gyermekből és 2 ezer felnőttből 761-en kaptak szemüveget a Katolikus Karitász jóvoltából. Több mint ezer lúdtalpbetét, gerincfűző került kiosztásra, de vittek babaváró csomagot is a kismamáknak. 100-nál több személyt segítettek műtéti kezeléshez, akiket helyben nem láttak el. A szűréseken kívül egészségnevelő előadásokat is tartottak a helyes táplálkozásról, életvitelről. „Mi semmi mást nem teszünk az orvosmisszió tagjaival, mint elődeink Trianonban elkövetett bűnét igyekszünk helyrehozni. Akiken segítünk, attól még embertársaink, hogy a határon túlra kerültek e miatt a nagy vétek miatt. A negyedik generáció még mindig nagyon sokat szenved ettől Kárpátalján, Délvidéken és Erdélyben is. A szocializmusban nem volt szabad beszélni arról, hogy ők léteznek, arról mégannyira sem, hogy mennyit szenvednek. Nem esett szó arról, hogy nekik segíteni anyaországbeliként, európaiként bárkinek nemcsak lehetősége, de kötelessége is. Rajtunk múlik, hogyan valósítjuk meg a számunkra adatott talentumok útján a szeretet gyakorlását honfitársaink felé a határon túlra” – fogalmazott a főorvos.

2018 tavaszán orvostanhallgatókból megalakult a Medikusmisszió is, mely a szűrővizsgálatokon hatékonyan segíti a szakorvosok munkáját. Koroknai András, az orvosmisszió helyettes vezetője, a medikusmisszió megalapítója azt emelte ki, a fiatalokban természetesen is benne van egy plusz lelkesedés, egy világmegváltó terv, amit aztán sokszor az élet nehézségei elhomályosítanak, de ha ezt sikerül felszínre hozni bennük, szárnyakat kapnak. „Én nem olyan régen még orvostanhallgatóként tanultam. Így még emlékeztem arra, hogy milyen érzésekkel ültünk az iskolapadba, hogyan mentünk medikusként a betegekhez, mi az, amit találtunk és mi az, amit nem láttunk, de szerettünk volna megtapasztalni. Amikor néhányan elindultunk a határon túli missziókra, Kárpátalján láttuk a szükséget, hogy nagyon sok a munka, és gondoltuk, hogy a hasznosat összekötjük a jóval és az érdekessel. Meghívtuk az orvostanhallgatókat, az évfolyamoknak írtunk levelet. Vázoltuk, hogy mit csinálunk, hogy ott szükség van a gyógyításra, a vizsgálatra, és akit érdekel, jöjjön el egy beszélgetésre. Minden évfolyamból voltak jó páran, akik eljöttek, és a következő alkalommal már jöttek is segíteni a misszióba. Elmondhatom, hogy nemcsak a szükséget szenvedőknek lehetőség ez, hanem az orvostanhallgatóknak is nagy segítség, hogy gyakorolhatják a betegekkel való kommunikációt, a vizsgálatokat. Vannak bizonyos betegségek, amiket hála Istennek, itt már az egyetemen kevesebbet, vagy egyáltalán nem látnak, amelyeket szerencsére szűrővizsgálattal nálunk korán kiszűrünk és most már ritka. Ha az orvos saját maga vizsgálja és látja a betegségeket, talán soha nem felejti el, és még nagyobb hangsúlyt ad a megelőzés fontosságára és arra, hogy majd a saját praxisában is oda tudjon jobban figyelni erre.”

Gombos Katalin szemészorvostól megtudtuk, hogy Kárpátalján a betegek nagyon változó orvosi ellátásban részesülnek. Van, aki viszonylag jó ellátást kap, mert elmegy távolabb a lakóhelyétől. Ott helyben azonban nagyon kétséges, hogy milyen minőségű az egészségügyi ellátás, és mindent általában csak pénzért tudnak elérni. Ez is akadály abban, hogy eljussanak orvoshoz. „Mi a legkisebb gyermektől kezdve meg tudjuk vizsgálni őket. Megpróbáljuk a szem dioptriáját meghatározni, a látóélességet megnézni. És mindenhez a lehető legkorszerűbb mobil eszközeink megvannak. Köszönet a Katolikus Karitásznak és lehetőségeiknek, hogy ezt megvették. Megpróbáljuk szűrni az egyéb szemhibákat is, és hát a leggyakoribb az, hogy valamilyen szemüveggel vagy egyéb optikai kezeléssel, tanáccsal látjuk el a beteget. Nagyon sok jó élményem volt már a misszió során, egyáltalán az, amikor elkezdjük vizsgálni a gyereket és hajlandó megszólalni, kommunikálni velünk, ez nagyon sok pozitív következményekkel jár. Hiszen látjuk, ahhoz, hogy iskolába tudjon járni, mekkora szüksége van a jó látásra. Mi pedig el tudjuk látni, és olyan eredményt hoz a szemüveg viselése, valamint a kezelések, hogy iskolaképes lesz. Ez nagy élmény számunkra.”

Malkovits Márta fogorvos is a kezdeti tapasztalatairól beszélt a fehérvári találkozón. Elmondta, számára fantasztikus feltöltődés minden missziós út, ahol a szakma kiváló emberei jönnek össze, és mindenki a legjobb szándékkal adja tudását ehhez a munkához. „Először a gyermekeket néztük meg, és a szülők kicsit gyanakodva fogadtak minket, mert nem voltak hozzászokva a jótékonykodáshoz, az ingyen munkához. Sajnos ott pénzért tudnak csak ezekhez hozzájutni. Tehát először elég nagy volt a gyanakvás, később, amikor ez átalakult, meghirdettük a felnőtteknek való szűrést is. Ilyen alapon már hála Istennek könnyebb volt a szülőket becsalogatni, mert ők maguktól nem nagyon jöttek volna. Mint fogorvos, ha mi valamit csinálunk, az általában nem visszafordítható, ezért mi beavatkozásokat nem végezhetünk. Amire nagy hangsúlyt fektetünk, az a felvilágosítás, a megelőzés, és úgy látjuk, nagy hálával fogadják és nagy szeretettel. Ez nekünk is nagyon jólesik. Mindenki fáradtan, de rendkívül feltöltődve tér haza.”

Berta Kata
Fotó: karitasz.hu és Somogyi Tamás
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata