A holisztikus ember - előadás - beszámoló

2018. 10. 16. | | 2018. 10. 29.

 
Az ember képes arra, hogy fölé emelkedjen saját magának - Korzenszky Richárd előadása Székesfehérváron

2018.10.16. - A holisztikus emberképről, azaz a teljességre, az egészre törekvő, a világot egységben, összefüggéseiben láttató szemléletről tartott vetített képes előadást a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban a Katolikus Kultúra Napjai keretében Korzenszky Richárd, a bencés közösség perjele. A holisztikus szemléletről elmondta fontos hangsúlyozni, hogy az ember több, mint részeinek az összessége. Sokkal bonyolultabb egység. Ha föltesszük a kérdést, ki is az ember, különféle válaszokat kapunk. „Van aki azt mondja, hogy termelő állat, van, aki azt mondja a „nem-emberlénytől” az különbözteti meg, hogy az embert a munka teszi emberré. Szerencsére ez a tétel sem igaz. Az ember egyszeri és megismételhetetlen lény, akinek van tudata, aki saját magára tud eszmélni. Ez nagyon lényeges, az ember nem egyszerűen memóriával rendelkező lény, - memóriája van más élőlénynek is – az ember érző és interaktív lény. Az ember rá tud érezni a másikra és az embernek jövője, jövőképe van. Ahhoz, hogy valóban emberi módon tudjunk élni szükségünk van jövőképre.” Az előadó azt is hangsúlyozta, az ember képes arra, hogy fölé emelkedjen saját magának. Jövőképe itt és most a cselekvéseit meghatározza, hogy majd szeretne más lenni, több lenni, tisztább lenni, megváltoztatni az életet, jobbá tenni az életet. Az ember nagy titok, misztérium, teremtmény. Felelőse, gondozója a világnak. Olyan lény, amely nagyon bonyolult összefüggésrendszerben él, meghatározza a múltja, de meghatározza a jövőről formált elképzelése is. Az ember öntudattal rendelkező lény, felelősséggel rendelkező, döntésre képes lény.

A Szentírás emberképe a tudományos magyarázatokkal szemben sokkal átfogóbb, holisztikusabb, nem tudományos ismereteket közöl, hanem üzeneteket küld az embernek, mutatott rá a perjel előadásában. „A Szentírás megfogalmazása nem természettudományos, egészen más, oda kell figyelni az üzenetre. De semmiképpen nincs ellentétben a természettudományos emberképpel. A Szentírás emberképe, az Isten képére és hasonlatosságára teremtetett lény. Ha megnézzük az Ószövetség első lapjait láthatjuk, hogy az Isten jól elrendezi ezt a világot, és ebbe az elrendezett világba helyezi bele az embert, azzal a feladattal,  hogy művelje azt, hogy legyen gondozója, hogy legyen kertésze, kultiválja, kultúra teremtő legyen. És ebből a rendből szakad ki az ember, ez a bűnnek a lényege. Amikor ő úgy gondolja, hogy fölötte van az Isten teremtette rendnek. De a Szentírás emberképéhez hozzátartozik az is, hogy van Megváltónk, a Názáreti Jézus, aki egy lett közülünk, a bűnt kivéve. A Megváltás lényege az, hogy az esendő embert visszatagolja az Isten teremtette rendbe. Felkínálja nekünk a lehetőséget a Megváltás művével. Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy aki Megváltott minket nélkülünk, nem fog üdvözíteni bennünket. Tehát nekünk is meg kell tennünk a magunkét. A Szentírás emberképe azt jelenti, hogy az Isten számára mindenki, kivétel nélkül fontos. A bibliai emberképhez hozzátartozik, hogy az Isten nem azt akarja, hogy szenvedjünk, hanem azt akarja, hogy boldogok legyünk.

A mai szétesett világban holisztikusabb emberképre volna szükség. Legfőképpen arra, hogy az ember méltóságát tudatosítsuk a szabadság, egyenlőség, testvériség fogalomkörében és gyakorlatában, emelte ki Korzenszky Richárd az esten. „Már a gyermek megszületése előtt figyelnünk kell arra, ki is az ember. És aztán arra, hogy a világra jött magatehetetlen ember megtapasztalja, hogy Őt szeretik, hogy szükség van rá. Amikor a gyermeket az apja játékból feldobja, akkor a gyermek nem tudja, de érzi, hogy biztonságban van és azt mondja még-még. Minél korábban meg kell adni a gyermeknek azt a biztonságot, hogy szükség van Rád, hogy szeretünk, hogy Veled vagyunk, hogy Érted vagyunk. Ez mindenképpen szerepe a családnak és szerepe mindenképpen az iskolának. De nagyon fontos, hogy család legyen a család, és iskola legyen az iskola. Most az Európai Unió államaiban a gyerekeknek körülbelül a 47%-a házasságon kívül születik. Tehát nem tapasztalják meg azt a biztonságot, amit az apa, az anya, a férj és a feleség képesek nyújtani a gyermeknek. Meg kell szabadulnunk az önzésünktől. Nem a saját boldogságunkat kell keresni, hanem azt, ami másnak is jó, és akkor ajándékba meg fogjuk kapni mi is a boldogságot.” – zárta gondolatait az előadó.

Berta Kata
Fényképeket készítette H. Nagy István
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata